Az Aggteleki Nemzeti Parkot főként az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében hozták létre. 1985-ben az Aggteleki-karszt és a Rudabánya- Szalonnai-hegység közel 20 ezer hektárnyi védett területét minősítették nemzeti parkká. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO 1995-ben felvette a Világ Természeti és Kulturális Örökségének listájára.

A parkot keleten a Cserehát, délen az Észak-Borsodi-dombság, határolja, nyugaton és északon pedig a szlovák határ választja el a vele szerves egységet alkotó Szlovák-karszttól. Felszínét lapos fennsíkok, változó átmérõjû és mélységű töbrök, a felszíni vizeket a mélybe vezető víznyelők, a mélyben áramló karsztvizekbõl fakadó források, tavak, természetes vízfolyások, szurdokvölgyek, sziklaalakzatok teszik változatossá. A fennsíkokon a beszivárgó vizek oldásával kialakult, függőleges aknabarlangok, a zsombolyok szokatlan formájukkal, nagy számukkal és sűrűségükkel növelik a térség értékét.

Az országhatárral két részre osztott, ám földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg több mint 700 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 273 nyílik hazánk területén. A térség barlangjainak általános jelentősége mellett biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke sem elhanyagolható. A felszín alatti világ közel 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj számára nyújt életteret, amelyek közül számos csak itt él, vagy elsőként innen került leírásra. A 28 európai denevérfaj közül 21 található meg a vidéken. Magyarországon 1961 óta minden barlang védelem alatt áll. A nemzeti park legféltettebb kincse a mérsékelt égöv legnagyobb és legdíszesebb cseppkőbarlangja, a Baradla-barlang.

A Baradla név feltehetően szláv eredetű, s a sziklaszirtet jelentő bradlo szóból származik. A barlang ősidők óta nyitott természetes bejárata Aggtelek határában a messziről látható, több mint 50 m magas sziklafal tövében nyílik. A Baradla-Domica rendszer teljes hosszúsága 25 km, melynek 5,6 km-es szakasza, a Domica-barlang Szlovákiában található. Az Aggtelek és Jósvafő községek között húzódó 6,6 km hosszú főág egy felszín alatti patak medre. A kanyargó sziklaalagút átlagosan 10 m széles, 7-8 m magas, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik, máshol a leszakadt kőzetblokkok törmelékhegyeket alkotnak.

A főághoz több mellékág csatlakozik, legjelentősebb a már említett Domica-barlang, továbbá a Hangverseny-teremből induló Styx-ág (2644 m), a Retek-ág (3820 m), a Törökmecset-ág (1054 m), valamint a Róka-ág (484 m). A járatokat a csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkõoszlopok, függő- és állócseppkövek, cseppkőlefolyások, zászlók díszítik. A folyó vizek pedig cseppkőmedencéket, mésztufagátakat hoztak létre. 

A térségben a természeti értékek mellett számos páratlan értékű kulturális látnivaló is található. Az Aggteleki Nemzeti Park szervezett barlangtúrákat, falusétákat és különféle felszíni: ökológiai, botanikai, zoológiai túrákat is ajánl vendégei számára.

Aggteleki Nemzeti Park hivatalos honlapja: http://www.aggtelek.aranyoldalak.hu/