Született: 1882. december 16., Kecskemét
Meghalt: 1967. március 6., Budapest

1907-ben Párizsba megy tanulmányútra.
1908-tól a Zeneakadémia tanára. Első szerzői estjét 1910-ben rendezik.

Kodály Zoltán gondolatai Bachról

A világsikert 1923-ban a Psalmus Hungaricus hozza meg számára. 1926-ban hallható a Háry János az Operaházban. 1932-ben a Székelyfonó bemutatója Budapesten, majd 1933-ban a Milánói Scalaban.

1951-ben a Magyar Népzene Tára sorozat megindulása, közel százezernyi dallam rendszerezése, sajtó alá rendezése.

Korán megnyilvánuló zenei tehetségét gimnáziumi évei alatt fejlesztette tovább, több hangszeren megtanult játszani. "Számomra sohasem az volt a lényeges, hogy egy hangszeren játszani tudjak. Kezdettől fogva sokkal többet komponáltam, mint játszottam" - írta visszaemlékezéseiben. A népdalgyűjtés és annak rendszerezése szinte élete végéig elkísérte. Felbecsülhetetlen az a munka, mellyel szinte az utolsó pillanatban megmentette az ősi magyar népdalkincset az elveszéstől. Ebben a munkában társa volt Bartók Béla is.

Párizsi útja során Debussy művészete volt rá nagy hatással. Egyre nyilvánvalóbbá vált számára, hogy a valóban magyar műzenét csak az teremtheti meg, aki a korszerű tudás fegyverzetével rendelkezik és művészete az ősi magyar népzenében gyökerezik. Alkotó periódusának elején a kamarazenét műveli.

Az 1923-ban bemutatott Psalmus Hungaricus, a Magyar zsoltár, egycsapásra világhírűvé tette szerzőjét. Néhány év múlva a Háry János szvittel tovább növelte nemzetközi rangját, a kor híres karmesterei Toscanini, Mengelberg és a többiek siettek műsorukra tűzni a kitűnő művet. Ezután sorra születtek zenekari kompozíciói, a Galántai és Marosszéki táncok, a Felszállott a páva, a Concerto. E két utóbbi Amszterdamban, illetve Chicagoban került bemutatásra. A Budavári Te Deum a török uralom alóli felszabadulás 250. évfordulóját ünnepelte.

Életművének java részét kórusai alkotják. Az énekkari irodalomnak a 20. században aligha akad értőbb és odaadóbb művelője nála. Félszáz gyermekkarát - köztük a Villőt, Pünkösdölőt, Lengyel Lászlót - szinte azonnal szívébe zárta az ifjúság. Férfi, női és vegyeskari művei forradalmasították a magyar énekkari kultúrát és új irányt jelöltek a későbbi zeneszerző nemzedék számára. A kórusművek közül is kiemelkedik az Öregek, a Norvég lányok, a Jézus és a kufárok, a Nemzeti dal és a Zrínyi szózata.

Sok évtizedes nevelői tevékenysége révén muzsikus generációk sorának adta át tudását, szellemiségét. Az általa kidolgozott Kodály-módszert világszerte ismerik és használják az ének-zene tanításban.