Amszterdam, a szabad város
szerk. 2005.08.21. 08:29
Ami nagyon közel áll hozzánk, arról a legnehezebb írni. Vagy a legkönnyebb. Majd kiderül. Ez nemcsak egy nekünk fontos ember, könyv, film esetében van így, hanem a városokkal is. Nekem, és gondolom, még sokaknak, Amszterdammal sajátosan intim a viszonyom.
Ha a turistának szerencséje van, még télen is kifoghat itt egy-egy szabadtéri etnozenei koncertet eredeti afrikai vagy latin-amerikai (leginkább suriname-i) zenekarral. Persze mindez nem kötelező, ahogy Amszterdamban semmi, merthogy ez város a szabadság (konzervatívabb megközelítésben a szabadosság) európai metropolisza. A hatvanas években a királyi palotával szembeni Dam-teret valósággal megszállták a hippik, de a királynőt ez egy csöppet sem zavarta. (Képzeljük el ezt mondjuk a Kossuth téren, a Parlament előtt...)
Érdekes, itt ezzel, mármint a szabadsággal senki sem él vissza. Ma békésen egymás mellett élnek itt a hippik, a punkok, a melegek és transzvesztiták, no meg a yuppie-k. Egyáltalában: itt tiszteletben tartják egymás másságát az emberek. Amszterdamban nehéz, vagy inkább lehetetlen feltűnést kelteni, holott rengetegen próbálkoznak vele. A magát portugálnak és egyetemi hallgatónak mondó dealer sem sértődik meg, amikor nem veszel tőle púderrel kevert speedet. Sőt, felajánlja, ha nem vagy kíváncsi a szex- vagy cannabismúzeumra, még kevésbé a Madame Tussaud helyi panoptikumára, szívesen elkísér a Rijks-múzeumba, és megmutatja neked, milyen szögből kell nézned Rembrandt Éjszakai őrjáratát, hogy megsejts valamit a zsenialitásából.
Meglehet, ott éppen üzletembereknek tetsző magyarok vitatkoznak majd fojtott hangon arról, hogy a nagy mester kortársainak Biblia-ábrázolásain melyik madonnának igézőbb a dekoltázsa. Búcsúzóul még egy képeslapot is ajándékoz neked a holland-portugál, rajta egy másik Rembrandt-festménynek, a Pulp doktor anatómiájának kubista-technicista feldolgozása. Feltéve persze, ha előtte meghívod egy poszthippi sörözőbe, ahol miközben a hangfalakból a Steppenwolf vadnak született szelíd motorosai rohannak a pusztulás felé, egy csillogó-villogó Harley Davidson karburátorából csapolják nektek a sört.
Tudnivalók Amszterdamról - Amszterdam kb. 750 ezer lakosával Hollandia fővárosa, jóllehet a kormány székhelye Hágában van. A város történelme akkor kezdődött, amikor 1275-ben az Amstel folyó torkolatánál fekvő halászfalu vámszabadságot kapott. - Amszterdamban enyhék a telek, és hűvösek a nyarak. Az óceáni éghajlatnak köszönhetően a legszárazabb időszak februártól májusig tart. A napi hőmérséklet ingadozása csekély. Az átlaghőmérséklet télen 5 Cº, nyáron 22 Cº. - A várost négy párhuzamos, patkó alakú csatornagyűrű (gracht) osztja fel részekre. Ezek a Singel-, Herren- Keizers- és Prinsengracht csatornák, melyek közül a Singel fogja körbe a belvárost, a Prinsen pedig a legnagyobb, legkülső gyűrű. A gyűrűk vizét a derékszögben elhelyezkedő Amstel folyó táplálja. - Hollandia nemzetközi repülőtere a Schiphol International Airport, amely 15 kilométerre található Amszterdam központjától. - Közvetlen vonatközlekedés nincs Amszterdam és Budapest között, prágai vagy drezdai átszállással érkezhetünk az Amsterdam CS pályaudvarra. A teljes vonatút kb. 26-27 órát vesz igénybe. A menetjegy ára közelít a repülőjegyéhez. - Ha autóval akarunk menni, a legkedvezőbb, ha Németországon keresztül megyünk Amszterdamba az E19, E35, E232, E22 autópályákon, majd az amszterdami kijáratot az A4-es autóutón érhetjük el, amely a várost Hágával és Rotterdammal köti össze. Kb. 3 órás hollandiai autóút után (díjtalanul) juthatunk be a fővárosba. - Az Erzsébet térről a Volánbusz az Eurolines szervezetén belül üzemeltet főszezonban naponta egy járatot, főszezonon kívül pedig négyet hetente Frankfurt érintésével az Amstelstation buszállomásra. Az 1400 km hosszú úton a menetidő 22 óra. - Amszterdam tömegközlekedését 17 villamosvonal, 3 metróvonal és számos buszvonal látja el. A metró és a villamos éjfélig jár, éjszakai buszok indulnak 30 percenként.
|